Este boldogan aludtam el, Olivérrel álmodtam.
Az álom:
Gyönyörű napsütés fogadott minket a közeli parkban. Oli és én leültünk egy padra, a vállára hajtottam a fejem. Nem nagyon beszélgettünk inkább csak élveztük, hogy a szél kellemes, meleg levegőt fúj az arcunkba. Majd Olivér megszólalt.
- Tami, kérdezni szeretnék tőled valamit.
- Hallgatlak! -mondtam kedvesen
- Leszel...a barátnőm?
- Igen!- mondtam elpirulva, majd ránéztem és ő gyengéden megcsókolt...
Ennél a résznél szólalt meg az ébresztőm. Felültem az ágyban és gondolkoztam.
~ Miért is járna Patocska Olivér pont velem, térj észhez Tami!- mondtam magamnak
A magammal folytatott beszélgetésemet anyukám zavarta meg. Mondta hogy siessek mert mindjárt indulunk. Gyorsan magamra kaptam egy rózsaszín adidas pulcsit, farmernadrágot. Bedobáltam a táskámba a szükséges könyveket és már indultam is. Anyukám kitett a sulinál majd elment.
- Szia! Téged tegnap leszidtak, engem furcsa de nem.- köszöntött Dalma
- Kaptam egy kis fejmosást, de nem vészes. Szombaton nem mehetek el otthonról. - mondtam- Hé, nincs kedved majd átjönni? Azt nem tiltották meg. -kacsintottam rá
- De, nagyon szívesen!
Suli után hazamentem és miután elkészültem a házival bekapcsoltam a laptopomat és egy kicsit kockultam rajta. Tettem fel néhány képet a múltkori koncertről. Egy idő után meguntam a képernyő bámulását ezért, hogy ne unatkozzak megkerestem Danit (a kisöcsém) aki éppen legózott. Csatlakoztam hozzá és együtt "építkeztünk". Játék közben hallottam hogy csilingelt egyet a telefonom. Fanni küldött üzenetet, az egyik edzőstársam:
- Szia Tami! Holnap el marad az edzés!
- Ok. Köszi, hogy szóltál! :)
Fanni nagyon jó barátnőm, 5 éve ismerem. Nagyon félénk, ennek ellenére ő a Budapesti Sportiskola legeredményesebb sportolója (én a 2.). Elmentem lezuhanyozni utána elolvastam a kedvenc blogom új részét, majd elaludtam. Reggel boldogan keltem, igaz hogy szobafogságban voltam, de tudtam, hogy Dalma átjön délután. Bementem a fürdőszobába és rendberaktam magam. Felvettem valami otthoni ruhát, majd kivettem a szekrényemből a dugikaját (chips, keks). Miután mindennel kész voltam Dalma lépett be a szobába.
- Szia! Mizu? - kérdezte
- Szia! Semmi, gyere ülj le!
Sokat beszélgettünk a koncert utáni eseményről, és észrevettem, hogy amikor Ya Ou kerül szóba mindig kicsit elpirul.
- Na és mivan Ya Ouval!- kérdeztem- Bejön neked!
- Ezt meg honnan veszed?
- Ne hülyéskedj, hát tisztán látszik.
- Na jó, tényleg tetszik!- mondta piros arccal - Na és Oli?
- Mi van vele?- kérdeztem mintha nem tudnám mire céloz, de szúrós, úgy is kiszedem belőled tekintete láttán megnyíltam
- Jól van, igen bejön nekem!
Ezt a megszokott csajos beszélgetést a Dalma telefonja zavarta meg. Ya Ou hívta:
- Szia Dalmika! Csak meg szeretném kérdezni hogy nincs-e kedvetek Tamcsival holnap átjönni hozzánk?
- Szia... Ya Ouka! De, nagyon szívesen!-monta Dalma
- Szuper, akkor szia!
- Szia! Majd letette a telefont!
Elmondta hogy mit mondott és azt hogy őt le "Dalmikázta" engem meg le "Tamcsizott" ,olyan vicces, még senki sem hívott így. Gyorsan eltelt ez a nap, sokat sokat beszélgettünk a Bythewayről és még ilyen lányos dolgokról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése