3.rész A Bythewaynél

Sziasztok! Itt is van a következő rész remélem tetszik! Láttom, most már többen olvassátok a blogomat, de szeretnék több megjegyzést, tudni szeretném, hogy mi a véleményetek. Ha tetszik a blog kérlek oosszátok meg másokkal és iratkozzatok fel! Na de nem is húzom a időt, jó olvasást!!! :



Ya Ou körbevezetett minket amíg Olivér vacsorát főzött. A részletes körbevezetés után csatlakoztunk Bennyhez és Szikihez akik a nappaliban kockultak. Leültünk a kanapéra    
és beszélgettünk:
- Na és meséljetek magatokról!- mondta Benny
- Mire vagy kíváncsi?- kérdeztem
-Hát pl.: mit szeretnétek elérni az életben...
- Az én álmom hogy egyszer kijutok az olimpiára, mivel atletizálok.- mondtam
- De jó! Hát akkor sok sikert!- mondta kedvesen Sziki
- Köszi!
-És te Dalma? - folytatta Benny
- Én sikeres tánctanár szeretnék lenni!- mondta Dalma
- Akkor neked is sok sikert!- monta Sziki
Tartalmas beszélgetésünket Olivér "zavarta" meg:
- Gyertek kész a vacsora!
Boldogan mentünk az asztalhoz, már mindannyian éhesek voltunk. Nagyon finom volt, nem csoda hisz Oli Angliában volt szakács. Mikor befejeztük a vacsorát még Oli úrral is beszélgettünk egy kicsit.
- És mi van az új számotokkal?- kérdezte kíváncsiskodva Dalma
- Már kész van, ha gondoljátok egyszer megmutatjuk nektek.- ajánlotta föl az ötletet Ya Ou
- Juj de jó lenne! - mondta boldogan Dalma
Egy idő után ránéztem az órára ami ezt mutatta: 23:46
Elképzeltem hogy mit fogok azért kapni, hogy éjfélkor érek haza.
- Sajnos mennünk kell!- mondtam szomorúan
Dalma is felállt és elindultunk az ajtó felé. Felvettük a cipőt és a kabátot majd egyesével megöleltük a fiúkat. Kint már nagyon sötét volt az utcán is alig voltak emberek, így fürgébb léptekkel elsétáltunk az autóhoz. A hazafeléút nem tartott sokáig, mivel már a közlekedési lámpák is ki voltak kapcsolva. Kitettem Dalmát a házuknál és onnan már csak két utcára volt a házunk. Próbáltam csöndben kinyitni az ajtót, nehogy felébresszem az én kis családomat, de nem jártam sikerrel:már épp nyitottam a szobám ajtaját mikor valaki megfogta a vállamat. Ijedtemben felugrodtam, és még mielőtt felsíkítottam volna, időben befogtam a számat a tenyeremmel. Megfordultam és apukám állt előttem mérgesen.
- Hát te hol voltál?
- Csak egy barátoméknál? - mondtam félénken
- Igen? 00:34-ig! - faggatott tovább
- Bocsánat, olyan gyorsan telik az idő ha jó társaságban vagy, ne haragudj!- próbáltam oldani a feszült hangulatot és látszólag sikerrel jártam mert észrevettem egy apró mosolyt a szája szélén.
- Na jó, egyezzünk meg csak 1 nap szobafogságban.
- Köszi, köszi, köszi! Te vagy a legjobb!- mondtam, majd megöleltem. Gyorsan lezuhanyoztam
majd bebújtam a puha ágyamba. Már majdnem elaludtam, de megcsörrent a telefonom, Olivér küldött üzenetet:

-Szia Tami! Szerintem nagyon jó volt ez az este és a fiúkkal arra gondoltunk, hogy majd megismételhetnénk valamikor! Jó éjtszakát! :)

- Oké! Én benne vagyok és szerintem Dalma is! Jó éjt!!!:)