2014. március 30., vasárnap

7.rész My boyfriend

Sziasztok! Bocsánat hogy ilyen későn hoztam a kövi részt, remélem nem haragszotok! Úgy döntöttem hogy a részeket bizonyos mennyiségű oldalmegtekintés és megjegyzés után hozom, hogy tudjam, hogy van értelme írni. A kiszabott mennyiséget a részek alá fogom írni! Jó olvasást!!! :)

Olivér leadta a rendelést majd leültünk egy 2 személyes asztalhoz. Nagyon jól éreztem magam vele, valahogy úgy érzem, hogy nekem ő a "NAGY Ő". Nagyon sok bennünk a közös és vele bármit megoszthatok. Igaz hogy a találkozásunk óta alig telt el 1 hét, mégis olyan mintha már vagy egy éve ismernénk egymást. Fagyizás után elsétáltunk egy közeli parkhoz, ahoz a parkhoz amelyikről múltkor álmodtam. ( 4.rész  Az álom) És tényleg minden úgy történt. Leültünk egy padra és megkérdezte:
- Tami, kérdezhetek valamit?
- Hallgatlak!- mondtam kedvesen
- Leszel... a barátnőm?
- Persze!- próbáltam nem kimutatni óriási örömömet, de nem sikerült. A  nyakába ugrottam (nem szó szerint) és megcsókoltam mire ő folytatta. Egyre vadabb tevékenységünket egy öregember zavarta meg aki ezt mondta:
- A pad nem du*ásra való!
- Bunkó!- ordította vissza neki Oli.
Egymásra néztünk és elröhögtük magunkat. Mivel már sötétedett elindultunk haza felé.
- Nincs kedved bejönni?- kérdeztem mikor az otthonomhoz értünk.
- Nem akarok zavarni!
- Gyere nyugodtan, nem zavarsz!
- Na jó, de nem maradok sokáig!
- Oké!- mondtam boldogan és mivel először volt nálam ezért körbevezettem. Csak anyukám volt otthon és az öcsém, Dani. Bemutattam nekik Olivért, anyának látszólag nem volt "semmi baja" vele, Danival is jól kijött. Felmentünk ketten a szobámba és beszélgettünk.
- Szép a szobád!- kezdte Ő
- A falnak a színe is bejön. A zöld a kedvenc színed?- kérdezte (mivel zöld színű a szobám fala)
- Igen! És neked?
- Nekem is a zöld.- majd folytattuk egymás kifaggatását. Végül kiderült, hogy tényleg nagyon sok bennünk a közös. Mivel már későre járt Olivér hazament én pedig boldogan feküdtem le aludni. Még mielőtt befeküdtem volna a puha ágyamba megcsörrent a telefonom. A kijelzője Ya Ou nevét mutatta.
- Szia Ya Ou! Mizu?
- Szia Tamcsi! Kérdezhetek tőled valamit?
- Persze, és mit!
- Csak meg szeretném tudni hogy Dalma hol lakik?- mondta majd miután elmondtam neki, megtudtam hogy meg fogja lepni valamivel Dalmát. Elköszöntem tőle majd letettem a telefon és elaludtam. Reggel tovább aludtam mert nem keltem fel az ébresztőre. Óriási rohanásba kezdtem. Gyorsan magamra kaptam a ruhámat, csak később vettem észre hogy felemás zoknit vettem föl.
Gyorsan fogatmostam felkaptam a táskámat és a cipőmet majd rohantam is a buszmegállóhoz mivel anyukámék is már elmentek dolgozni. Sikerült megint elkésnem, de most annyira hogy kb. 10 percet késtem az óráról. Szerencsére matek volt az 1. óra és mivel az a matektanárom nagyon kedves, nem írta be az igazolatlant. Az órák gyorsan leteltek, majd Dalmát áthívatam magamhoz és hazamentünk. Mikor hazaértünk hihetetlen látvány fogadott minket. A szobám tele volt dobozokkal.
- Mi a fene?- kérdeztem döbbenten apukámtól
- Meg van a lakás, már Dalma szülei is pakolnak!
- Szuper!- elkezdtünk Dalmával körbe körbe ugrálni- Lakótársak
leszünk! Lakótársak leszünk!
Miután az én cuccaimat összepakoltuk átmentünk a Dalma cuccaiért. Olyan gyorsak voltunk hogy estére már majdnem minden a lakásban volt. Másnap mivel szombat volt egész nap rendezkedtünk. A szobámat feldíszítettem néhány színes párnával, a falra festettem néhány színes mintát(ez a képen nincs rajta). Imádok festeni főleg falra. Mikor elkészültem átmentem Dalmához megnézni hogy ő hogy halad. Nagyon szép lett az ő szobája is.
Az én szobám
Este a szüleinkkel és Oliékkal rendeztünk egy kis lakás avató bulit. Nagyon jól érztük magunkat bár a szülőkön látszott hogy kicsit szomorúak amiért elköltöztünk otthonról. Majd jött a szokások duma amit minden velünk egykorú végighallgat:
- Jaj olyan gyorsan felnőnek!- mondta anyukám a könnyeivel küszködve mire én odamentem hozzá és megöleltem. Este boldogan feküdtünk le aludni az új otthonba. Reggel fáradtan kászálódtam ki az ágyból, kimentem a konyhába ahol a BFFem már a reggelit készítette.
- Jó reggelt Lakótárs!- mondta vidáman
- Neked is Lakótárs!
Reggeli közben inkább a fiúkról volt szó.
- Na és mi van Ya Ouval?- kérdeztem
- Semmi különös. Nagyon jófej! És Oli? Hallottam hogy együtt vagytok.
Dalma szobája
- Igen. Tegnap óta, de te honnan tudod?
- Ya Ou mondta!
Miután befejeztük a reggelit én gyorsan átöltöztem mert edzésre kellett mennem. Elköszöntem Dalmától, majd a buszmegállóhoz siettem. Az út nem tartott sokáig. Edzésen Bálint, régi jó barátom,
 2.-os korunk óta ismerjük egymást, ami azért durva mert ez azt
jelenti hogy 12 éve ismerjük egymást(valójában már egyszer jártunk is de az már régen volt, nem működött a dolog.) Na szóval megkért hogy korrepetáljam matekból mert mostanában kicsit le van maradva. Megbeszéltük, hogy másnap átjön. Annyira jó hogy annak idején nem vesztünk össze a szakítás miatt. Aznap nem nagyon történt semmi csak tanultam hétfőre, majd egy kicsit tévéztem, korán lefeküdtem aludni...

A kövi részt 3 megjegyés és 5 oldalmegtekintés után hozom!!! :)




2014. március 24., hétfő

6.rész Az első csók

Sziasztok! Itt is van a következő rész ahogy ígértem! Remélem tetszeni fog! Nagyon, nagyon szépen kérlek titeket hogy ne csak olvassátok, hanem írjatok megjegyzéseket, mert kíváncsi vagyok hogy mi a véleményetek! A kövi részt nem tudom kb. mikor hozom, remélem hamar sikerül! Nem is húzom az időt, jó olvasást mindenkinek!!! :)



Reggel korán felébredtem, majd ránéztem Olivérre aki még aludt. Olyan volt mint egy angyal, hallani lehetett ahogy horkol, de engem nem zavart. Közelebb bújtam hozzá, mire ő felébredt, beletúrt a hajamba és megpuszilta a homlokom.
- Jó reggelt Édes!- ~most komolyan azt mondta, hogy "Édes", ezt el sem hiszem~
- Jó reggelt... Uram!- mondtam nevetve
- Ó, szóval így állunk,... Hölgyem!- mondta mosolyogva, majd hozzámvágott egy párnát. Én is gyorsan előkaptam egyet majd folytattam a játékot. Annyira nevettünk hogy a szőke hercegem leesett az ágyról. Ő úgy csinált mintha sírna erre én odaültem mellé és megsimogattam a hátát. Hirtelen felkapott az ölébe és elkezdett forogni, majd mikor már végleg elszédültünk, ráestünk az ágyra. Ott még percekig nevettünk egymáson majd történt valami amire nem számítottam. Megéreztem a  lehelletét a nyakamon, éreztem hogy egyre közelebb jön hozzám, mire én megfordultam arcunk egyre közelebb volt egymáshoz majd végül az ajkunk is találkozott. Először még óvatos volt, de mikor látta hogy nekem is tetszik a dolog, hevesen elkezdett csókolni. Az ami akkor történt az valami hihetetlen volt, forró csókja lebénította testemet, és hirtelen teljesen biztonságban éreztem magam mellette. Élvezetes tevékenységünket egy kopogás zavarta meg. Gyorsan összeszedtük magunkat majd Ő (Olivér) rekedtes hangon megszólalt:
- Gyere!
Bence lépett be az ajtón.
- Jó reggelt! Mit kértek reggelire?
- Csá! Amit a többiek!- mondta Oli
- Oké! Akkor gyertek mert mindjárt kész!- majd kiment az ajtón. Kicsit kínos volt mikor megint
kettesben voltunk a szobában, majd végre megtörte a csendet.
- Jól csókolsz Baby!- jótt a macsós duma
- Köszi! Te sem vagy rossz!
Felöltöztünk majd kimentünk a többiekhez akik már ettek.
- Sziasztok!- mondtam majd leültem Dalma mellé
- Sziasztok! Hogy aludtatok?- kérdezte Ya Ou
- Jól, és ti?
- Mi is!- mondta Dalma
Benny főzte a reggelit, nagyon finom volt. Tükörtojás egy kis kolbásszal. Reggeli után kicsit még beszélgettünk néhány dolgról majd megszólalt a telefonom:
- Szia! Kb. Mikor érsz haza?- anya küldte
- Mikor mennyek?
- Minél hamarabb, kéne egy kis segítség itthon!
- Oké. Akkor megyek!
Mivel már Dalmának is mennie kellett elköszöntünk a fiúktól majd elindultunk hazafelé. Útközben mindent megbeszéltünk. Az is kiderült hogy Ya Ou este megkérdezte Dalmát, hogy van-e barátjá, és hogy neki pedig nincsen barátnője. Elköszöntem Dalmától majd mikor én is hazaértem anya rögtön végigkérdezett mindenről.
- Na és milyen volt?- kérdezte
- Jó... miért?
- Ja csak kérdeztem? Ki teszik neked?- kérdezte mire én alig bírtam levegő után kapkodni
- Valaki!
- Tami most komolyan!- mondta
- Na jó ...Olivér!
- Értem! És neki tetszel?- nem szeretek ilyenekről beszélni előtte, akivel az ilyeneket meg szoktam osztani az Dalma
- Hát nem tudom! De nekem úgy tűnik, hogy igen!- na ezt nem kellett volna mondanom mert ez lesz a vége
- És honnan gondolod hogy igen?
- Csak úgy tudom és kész! Nem válthatnánk témát?- már egy kicsit ideges voltam
Miután befejeztem a házimunkát, felmentem a szobámba majd ránéztem a telefonomra és láttam hogy kaptam egy SMSt Olitól.
- Szia Baby! Arra gondoltam, hogy holnap elmehetnénk együtt fagyizni! Ha te is benne vagy! O
- Szia! Benne vagyok! És mikor? T
- Délután 3 óra? O
- Oké! Akkor ott talizunk! T
- Oké! Szia! <3 O
- Szia! <3 T
Hihetlenül boldog voltam akkor, kedvem lett volna körbeugrálni a szobát. A nap további részében olvastam, TVt néztem...Szóval nem sok minden történt. Este egyszerűen nem bírtam elaludni, folyamatosan csak a másnapra tudtam gondolni, de végül mégis sikérült elaludni. Reggel korán felkeltem, felöltöztem majd bepakoltam a táskámba. Farmernadrágot vettem fel egy "OMG!" feliratú lila pólóval. (OMG: oh my God) felvettem egy Nike tornacipőt és kiegészítőnek egy fekete, lila karkötőt.
A sulit nagyon nehezen bírtam ki, végig Olivér járt a fejemben. Mikor végre az utolsó óráról is kicsengettek, elköszöntem Dalmától majd gyorsan haza mentem letenni a táskámat és megigazítani hajamat (szóval rendbe raktam magam) és már indultam is a fagyizó felé. Az utca sarkán láttam, hogy Olivér már ott áll az ajtó előtt, nekidőlve a falnak. Mikor meglátott odafutott hozzám, megölelt majd éreztem hogy felemel. Sokáig öleltük egymást majd bementünk KÉZENFOGVA a fagyizóba...

2014. március 21., péntek

5.rész Jóban vagyok Olivérrel

Sziaszok! Bocsánat hogy később hoztam a részt, sok minden történ az elmúlt napokban és egyszerűen nem volt időm. Nem biztos hogy mindennap fogok hozni új rész, inkább csak úgy 3-4 naponta. De remélem nem baj. Nagyon szépen kérlek titeket, hogy ne csak olvassátok hanem írjatok véleményeket és iratkozzatok fel. Mindenkit szeretettel várok. Jó olvasást!!! :)

Reggel kómásan keltem, ránéztem az órámra és megállapítottam, hogy megint el fogok késni. Gyorsan magamra kaptam valamit majd fogatmostam. Angol mintás pólót vettem fel egy világos nadrággal és piros cipővel.
Mivel kint
egy kicsit hűvös volt, fevettem egy farmerdzsekit is. A suliban nem nagyon történt semmi.
- Már nagyon várom a délutánt a fiúkkal!- mondta fülig érő mosollyal Dalma
- Juj, én is várom! Hihetetlen, hogy pár óra alatt milyen jól összebarátkoztank velünk!- mondtam szintén 1000wattos mosollyal.
- Na és mi lesz Bálinttal ha összejössz Olival, tudom hogy tetszik neked!- mondta Dalma majd rámkacsintott. (Bálint az egyik edzőstársam és tényleg bejön)
- Jaj, hagyjál már! Úgysincs semmi köztünk Olival! Bár jó lenne!- mondtam az utolsó mondatot kicsit halkabban. Mikor megérkeztünk Dalma otthonáig, elköszöntünk egymástól majd folytattam az utat egyedül. Otthon nagyon gyorsan megtanultam majd elkezdtem feltúrni a szekrényemet, hogy találjak valami ruhát délutánra, majd 20 perc elteltével megtaláltam az igazit. Barna nadrágot vettem fel egy szintén barna felsővel amit egy krém színű övvel dobtam fel. Felvettem egy krém magassarkút majd kihalásztam a szekrényemből egy hozzá illő táskát.
Felvettem néhány ékszert és már készen is álltam. Mivel még volt 1 órám kimentem anyához a konyhába dumcsizni.
- Szia Anya, mizu?- kérdeztem
- Szia! Hát te hova készülsz?
- Megyek a srácokhoz, tudod reggel már beleeggyeztél.
- Ja igen! Oké!
- Ne segítsek valamiben?- kérdeztem segítőkészen
- Mmm, de! Betennéd a ruhákat a mosógépbe?
- Aha!- mondtam majd miután elvégeztem a feladatomat, elköszöntem Anyutól és elindultam Dalmáék felé. Onnantól már ketten mentünk. Mikor odaértünk becsengettem, majd kis idő után Benny nyitott nekünk ajtót.
- Sziasztok lányok, gyertek be!- mondta majd egyesével megölelet minket. Bementünk a nappaliba ahol a többiek kockultak de még azt sem vették észre hogy beléptünk a szobába.
-Sziasztok kockák!- köszöntöttem őket mire rögtön felkapták a fejüket.
- Sziasztok!- ugrott fel rögtön a szőkeség és ő is megölelt minket majd Ya Ou és Sziki köszöntött minket.
- Na akkor mennyünk!- mondta Oli
- Hova mentek?- kérdezte Dalma grimaszolva
- Ti is jöttök! Emlékeztek, múltkor megígértük nektek, hogy elviszünk titeket a stúdióba és megmutatjuk az új számunkat.- válaszolta Ya Ou
- Juj de jó! Mennyünk!- mondtam boldogan
Kimentünk az autóhoz és beszálltunk. Sziki vezetett, mellette ült Benny de mivel az autó csak 5 személyes volt én beültem Oli ölébe. Mellettünk ült Dalma majd Ya Ou. Nagyon jó volt. Mikor megérkeztünk éppen szálltam volna ki, de Olivér nem engedett el így az ölében vitt be az épületbe. Néhány ember akivel szembetálálkoztunk megkérdezték, hogy ,,Mi a baj, eltört a lábad?" Ezen mi csak nevetni tudtunk. Bementünk a stúdióba és ezért el kellett vállnom a hercegem kellemes ölelésétől. Dalmával leültünk egy székre és a fiúk elkezdtek énekelni. Mikor Olivér elkezdett énekelni "Emlékszel nem volt rég..." (Tudjátok) én rögtön elpirultam, majd elkezdett reppelni, akkor már teljesen kész voltam. Majd mikor már az utolsó hangokat is elénekelték odarohantunk hozzájuk és megöleltük őket majd mikor Olihoz értem ráadásnak még egy puszit is kaptam az arcomra. Kicsit még maradtunk a stúdióba, majd visszamentünk a fiúk
"főhadiszállására". Észrevettem, hogy Oli és Ya Ou beszélgetnek valamiről, majd a szőke hercegem odaült mellém és a fülembe súgta:
- Nincs kedved ma nálam aludni?- hihetetlen nagy öröm töltött el és próbáltam nem remegő hanggal válaszolni
- Természetesen!- mondtjuk ezt már egy kicsit hangosabban mondtam de szerencsére rajtunk kívül senki se hallotta. Láttam hogy Dalma és Ya Ou is beszélgetnek valamiről, biztos hasonló dologról. Még azért felhívtam anyák, hogy ma nem megyek haza de ez már egy kicsit nehezebben ment.
- Micsoda? Estére négy fiúval? És te hol fogsz aludni?- anyu egy kicsit mérges volt
- Nyugi Dalmával a vendégszobában alszunk!- egy kicsit hazudtam, csak nem mondhatom neki, hogy Olivérrel alszom.
- Hát...- rövid csönd- Na jó!
- Juj köszi, köszi, imádlak!- mondtam majd letettem a telefont. Este még megnéztünk egy filmet majd elmentünk zuhanyozni majd aludni. Olivér elkezdte simogatni az arcomat mire én rögtön elaludtam. Olyan jól éreztem magam vele...

2014. március 19., szerda

Happy

Sziasztok! Ma végre megkaptuk a várva várt soont, a Bytheway legújabb coverjének, a Happynek a videoklippjét, amiben néhány wayer is szerepel. Mivel a fiúk pár hete feltettek egy hírdetést a Facebookra hogy készítsünk rövid videókat es küldjük be nekik hogy néhányat beletehessenek a klippbe. Én és a barátnőim sajnos nem kelültünk bele, de aki benne van annak nagyon gratulálok. Megmondom őszintén, mikor megtudtam hogy nem vagyunk benne elsírtam magam.:'( Na de mindegy, ha még nem láttátok akkor erre kattintva megnézhetitek, jó szórakozást és további szép estét!!! :)

2014. március 18., kedd

Halihó!!! :)

Hali mindenki! Kinek hogy telt a napja? Aki szeretne írjon élménybeszámolót! Nekem így telt a napom:
Reggel meghalgattam a fiúk coverjét (Happy). A napot matekdogával kezdtük, de azt is végigmosolyogtam. Hittanórán a tanár megkérdezte éneklés után:
- Kislányom, mi olyan vicces ebben a zsoltárban?
Ez nagyon nevetséges volt. A többi óra is mosollyal teli volt, majd suli után tele tettem mosolynapos cetlikkel a környéket. Több ember is visszamosolygott, ez nagyon jól esett és szerintem nekik is.

Hát így telt az én napom, remélem ti is sokat mosolyogtatok! És várom a beszámolókat!!! :)


2014. március 17., hétfő

MOSOLYNAP!!! :)

Sziasztok! Boldog MOSOLYNAPot kívánok mindenkinek! Hoztam nektek néhány idézetet a mosolyról, remélem tetszeni fog!!! :)


„Ha csak egy mosoly van benned, azoknak add,
 akiket szeretsz."


„A világ olyan, mint egy tükör, látod? Mosolyogsz, és a barátaid visszamosolyognak.”

„A mosoly ingyen van, de megfizethetetlen.”







"Ha mosoly önt el Téged, mint tengerpartot a dagály-fertőzd 
meg a világot, hadd terjedjen a ragály."

„Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kiből kicsordul minden szeretet
Kinek lelke élettől vidám,
Ki himnuszt zeng az ég hajnalán
Ki minden könnyből virágot szakaszt,
Minden sziklából szivárványt fakaszt.
Az élet útján győztesen robog,
Csak az tud élni: KI MINDIG MOSOLYOG!”



,,Mindig az az erősebb, aki nem tombol, hanem mosolyog.”

„Hatalmas fegyver a mosoly, még a jeget is felolvasztja.”

„A mosolygás ragadós:elkapod, mint a náthát, Mosolyogni kezdek, ha valaki széthúzza a száját. Sétáltam az utcán, egy mosoly volt a hibám, Bárki aki meglátta, éntőlem lett vidám!”


További gyönyörű mosolynapot és ne felejtsetek el mosolyogni!!! :) Happy

4.rész Az álom

Na! Itt van a következő rész, mert látom, hogy egyre több feliratkozóm van! Mindig kérlek titeket, hogy ha tetszik osszátok meg másokkal, és írjatok megjegyzéseket! Kiváncsi vagyok hogy hogy tetszik! Jó olvasást és további szép napot!!! :)



Este boldogan aludtam el, Olivérrel álmodtam.
Az álom:
Gyönyörű napsütés fogadott minket a közeli parkban. Oli és én leültünk egy padra, a vállára hajtottam a fejem. Nem nagyon beszélgettünk inkább csak élveztük, hogy a szél kellemes, meleg levegőt fúj az arcunkba. Majd Olivér megszólalt.
- Tami, kérdezni szeretnék tőled valamit. 
- Hallgatlak! -mondtam kedvesen
- Leszel...a barátnőm?
- Igen!- mondtam elpirulva, majd ránéztem és ő gyengéden megcsókolt...
Ennél a résznél szólalt meg az ébresztőm. Felültem az ágyban és gondolkoztam.
~ Miért is járna Patocska Olivér pont velem, térj észhez Tami!- mondtam magamnak
A magammal folytatott beszélgetésemet anyukám zavarta meg. Mondta hogy siessek mert mindjárt indulunk. Gyorsan magamra kaptam egy rózsaszín adidas pulcsit, farmernadrágot. Bedobáltam a táskámba a szükséges könyveket és már indultam is. Anyukám kitett a sulinál majd elment.
- Szia! Téged tegnap leszidtak, engem furcsa de nem.- köszöntött Dalma
- Kaptam egy kis fejmosást, de nem vészes. Szombaton nem mehetek el otthonról. - mondtam- Hé, nincs kedved majd átjönni? Azt nem tiltották meg. -kacsintottam rá
- De, nagyon szívesen!
Suli után hazamentem és miután elkészültem a házival bekapcsoltam a laptopomat és egy kicsit kockultam rajta. Tettem fel néhány képet a múltkori koncertről. Egy idő után meguntam a képernyő bámulását ezért, hogy ne unatkozzak megkerestem Danit (a kisöcsém) aki éppen legózott. Csatlakoztam hozzá és együtt "építkeztünk". Játék közben hallottam hogy csilingelt egyet a telefonom. Fanni küldött üzenetet, az egyik edzőstársam:
-  Szia Tami! Holnap el marad az edzés!
- Ok. Köszi, hogy szóltál! :)
Fanni nagyon jó barátnőm, 5 éve ismerem. Nagyon félénk, ennek ellenére ő a Budapesti Sportiskola legeredményesebb sportolója (én a 2.). Elmentem  lezuhanyozni utána elolvastam a kedvenc blogom új részét, majd elaludtam. Reggel boldogan keltem, igaz hogy szobafogságban voltam, de tudtam, hogy Dalma átjön délután. Bementem a fürdőszobába és rendberaktam magam. Felvettem valami otthoni ruhát, majd kivettem a szekrényemből a dugikaját (chips, keks). Miután mindennel kész voltam Dalma lépett be a szobába.
- Szia! Mizu? - kérdezte
- Szia! Semmi, gyere ülj le!
Sokat beszélgettünk a koncert utáni eseményről, és észrevettem, hogy amikor Ya Ou kerül szóba mindig kicsit elpirul.
- Na és mivan  Ya Ouval!- kérdeztem- Bejön neked!
- Ezt meg honnan veszed?
- Ne hülyéskedj, hát tisztán látszik.
- Na jó, tényleg tetszik!- mondta piros arccal - Na és Oli?
- Mi van vele?- kérdeztem mintha nem tudnám mire céloz, de szúrós, úgy is kiszedem belőled tekintete láttán megnyíltam
- Jól van, igen bejön nekem!
Ezt a megszokott csajos beszélgetést a Dalma telefonja zavarta meg. Ya Ou hívta:
- Szia Dalmika! Csak meg szeretném kérdezni hogy nincs-e kedvetek Tamcsival holnap átjönni hozzánk?
- Szia... Ya Ouka! De, nagyon szívesen!-monta Dalma
- Szuper, akkor szia!
- Szia! Majd letette a telefont!
Elmondta hogy mit mondott és azt hogy őt le "Dalmikázta" engem meg le "Tamcsizott" ,olyan vicces, még senki sem hívott így. Gyorsan eltelt ez a nap, sokat sokat beszélgettünk a Bythewayről és még ilyen lányos dolgokról...









2014. március 16., vasárnap

3.rész A Bythewaynél

Sziasztok! Itt is van a következő rész remélem tetszik! Láttom, most már többen olvassátok a blogomat, de szeretnék több megjegyzést, tudni szeretném, hogy mi a véleményetek. Ha tetszik a blog kérlek oosszátok meg másokkal és iratkozzatok fel! Na de nem is húzom a időt, jó olvasást!!! :



Ya Ou körbevezetett minket amíg Olivér vacsorát főzött. A részletes körbevezetés után csatlakoztunk Bennyhez és Szikihez akik a nappaliban kockultak. Leültünk a kanapéra    
és beszélgettünk:
- Na és meséljetek magatokról!- mondta Benny
- Mire vagy kíváncsi?- kérdeztem
-Hát pl.: mit szeretnétek elérni az életben...
- Az én álmom hogy egyszer kijutok az olimpiára, mivel atletizálok.- mondtam
- De jó! Hát akkor sok sikert!- mondta kedvesen Sziki
- Köszi!
-És te Dalma? - folytatta Benny
- Én sikeres tánctanár szeretnék lenni!- mondta Dalma
- Akkor neked is sok sikert!- monta Sziki
Tartalmas beszélgetésünket Olivér "zavarta" meg:
- Gyertek kész a vacsora!
Boldogan mentünk az asztalhoz, már mindannyian éhesek voltunk. Nagyon finom volt, nem csoda hisz Oli Angliában volt szakács. Mikor befejeztük a vacsorát még Oli úrral is beszélgettünk egy kicsit.
- És mi van az új számotokkal?- kérdezte kíváncsiskodva Dalma
- Már kész van, ha gondoljátok egyszer megmutatjuk nektek.- ajánlotta föl az ötletet Ya Ou
- Juj de jó lenne! - mondta boldogan Dalma
Egy idő után ránéztem az órára ami ezt mutatta: 23:46
Elképzeltem hogy mit fogok azért kapni, hogy éjfélkor érek haza.
- Sajnos mennünk kell!- mondtam szomorúan
Dalma is felállt és elindultunk az ajtó felé. Felvettük a cipőt és a kabátot majd egyesével megöleltük a fiúkat. Kint már nagyon sötét volt az utcán is alig voltak emberek, így fürgébb léptekkel elsétáltunk az autóhoz. A hazafeléút nem tartott sokáig, mivel már a közlekedési lámpák is ki voltak kapcsolva. Kitettem Dalmát a házuknál és onnan már csak két utcára volt a házunk. Próbáltam csöndben kinyitni az ajtót, nehogy felébresszem az én kis családomat, de nem jártam sikerrel:már épp nyitottam a szobám ajtaját mikor valaki megfogta a vállamat. Ijedtemben felugrodtam, és még mielőtt felsíkítottam volna, időben befogtam a számat a tenyeremmel. Megfordultam és apukám állt előttem mérgesen.
- Hát te hol voltál?
- Csak egy barátoméknál? - mondtam félénken
- Igen? 00:34-ig! - faggatott tovább
- Bocsánat, olyan gyorsan telik az idő ha jó társaságban vagy, ne haragudj!- próbáltam oldani a feszült hangulatot és látszólag sikerrel jártam mert észrevettem egy apró mosolyt a szája szélén.
- Na jó, egyezzünk meg csak 1 nap szobafogságban.
- Köszi, köszi, köszi! Te vagy a legjobb!- mondtam, majd megöleltem. Gyorsan lezuhanyoztam
majd bebújtam a puha ágyamba. Már majdnem elaludtam, de megcsörrent a telefonom, Olivér küldött üzenetet:
-Szia Tami! Szerintem nagyon jó volt ez az este és a fiúkkal arra gondoltunk, hogy majd megismételhetnénk valamikor! Jó éjtszakát! :)
- Oké! Én benne vagyok és szerintem Dalma is! Jó éjt!!!:)


2014. március 15., szombat

Bocsánat...

Bocsánat a fejlécért még egy kicsit bénázok vele de nyugalom megoldom. Szép napot!!! :)

2.rész A találkozás

Meg is hoztam a 2.részt, mert egyszerűen nem bírtam várni feliratkozókra. Na de mostmár "keményebb" leszek és csak akkor folytatom hogy ha látom , hogy van érdeklődő. Amúgy már van egy kedves olvasóm akinek nagyon köszönöm a támogatást! Na de most olvasásra fel!!! :)



Ránéznem a telefonomra és láttam, hogy Dalma telebombázott SMSekkel. A koncert 5 órakor kezdődött így még átjött hozzám(Dalma) és én stylest tudásomat kihasználva öszeállítottam a megfelelő szettet. Mind a ketten ugyan az vettük fel: Bythewayes póló és fekete cicanadrág. Mivel már 4 óra volt úgy döntöttünk, hogy lassacskán elindulunk. Bedobáltuk  a táskánkba a szükséges cuccokat (pl.: telefon, egy kép és egy toll autógrammnak...) Az út kicsit hosszúnak tűnt de mivel még volt időnk nyugodtan kocsikáztunk végig Budapest hosszú utcáin. Mikor beléptünk a hatalmas csarnokba elfoglaltak a helyünket ami az első sorba szólt. A koncert nagyon jó volt, szünetben mikor lementek a színpadról, próbáltunk közelebb jutni hozzájuk, de nekem jött valaki. Lehuppantam a földre, majd éreztem hogy valaki hátulról megfogja a karom és segít felállni. Mikor megfordultam ott állt előttem kb.: egy fejjel magasabb srác. Belenéztem szép kékes-zöld szemébe, láttam hogy szőke haja csak úgy csillog a fények miatt.
-Nagyon sajnálom, nem esett bajod? -kézdezte aggódó tekintettel
-Semmi baj, jól vagyok!- mondtam
-Szuper! Amúgy a nevem Patocska Olivér, de mivel itt vagy a koncerten szerintem ezt eddig is tudtad.-mondta mosolyogva
-Igen ez így van. Az én nevem Kovács Tamara.-nyújtottam felé a kezemet
Mivel Olivérnek mennie kellet vissza a színpadra, mondta hogy koncert után várjam meg. Mosollyal az arcomon mentem vissza a helyemre, ahol Dalma már várt. Megkérdezte hova tűntem és én mindent elmeséltem neki.
-Na, ne!- mondta tágra nyílt szemekkel
-De. És mondta hogy koncert után maradjak még, és persze te is maradsz.- mondtam
-Na, ná hogy maradok- mondta óriási vigyorral az arcán. Az 1 órás felejthetetlen koncert után a színpad mögé siettünk ahol mind a négyen ott voltak. Olivér bemutatott engem a többieknek én pedig Dalmát. Még sokáig beszélgettünk a színfalak mögött megkérdezték hogy nincs-e kedvünk átmenni hozzájuk. Mi persze örömmel elfogadtuk a meghívást, de azért felhívtam anyát és megkérdeztem, hogy elenged-e estére, és szerencsére elengedett.(már nem sokáig kell megkérdeznem ilyenekről anyát, mivel Dalmával kivettünk egy albérletet az egyetemhez közel) Mikor felértünk a fiúk gyönyörű lakásába...

Remélem tetszett és azt is remélem hogy egyre többen fogjákok olvasni a blogomat. További szép napot! Sziasztok!!! :)

2014. március 14., péntek

1. rész

Itt is van az első rész ami remélem elnyeri a tetszésetekek! Ha tetszik osszátok meg másokkal és iratkozzatok fel. Mindenkit várok szeretettel! Jó olvasást! :)





Reggel a szokásos ébresztőmre, a Létezemre keltem, amit négy gyönyörű hangú srác énekelt, a Bytheway. Kimásztam az ágyamból és a fürdőszobába csoszogtam. Ja, amúgy a nevem Tamara (becenév: Tami).20 éves vagyok, egyetemista. Na szóval a 15 perces "tollászkodás" után kimentem a konyhába, ahol anyukám fogadott. Reggeli közben végigkérdezte, hogy biztosan kész van-e minden házim. Reggeli után kisöcsémmel, Danival együtt beszáltunk anyukám kocsijába ás már indultunk is a suliba. Engem kitettek az egyetemnél majd mentek tovább. Elköszöntem tőlük és már rohantam is be a kapun. Bent a legjobb barátnőm, Dalma fogadott. Beültünk a padba és beszélgettünk a hétvégéről, mivel a Bytheway Budapesten fog koncertezni. (Én is Budapesti vagyok)
-Annyira várom a szombatot, amikor ilyen izgatott vagyok nem tudok az órákon figyelni.-mondta
-Én sem!-mondtam izgatottan
-Te mit veszel fel?-kérdeztem de a válasza nekem kicsit egyértelmű volt.
-Szerinted?- kérdezte tőlem grimaszolva
-Jó,jó. Szóval akkor mind a ketten a Bythewayes pólónkat vesszük föl.
Így beszélgettünk méd vagy 10 percig amikor végül becsengettek. A 6. óra után boldogan pakoltunk össze. Nehéz táskákkal röhantunk ki a suliból. Elbúcsúztunk egymástól és hazamentünk. Otthon tanulás közben másra sem tudtam gondolni csak a másnapi koncertre. Izgatottan feküdtem le aludni de a nagy izgalomtól az is nehezen ment: Reggel kómásan keltem mégis belül teljesen pörögtem. Izgalmas nap áll előttünk...


Remélem tetszett bár egy kicsit rövid lett, de ígérem egyre hosszabbak lesznek a részek. A következő rész akkor hozom ha látom hogy van érdeklődő. Majd jelentkezem, sziasztok!!! :)

Bevezetés

Ez a történet egy fiatal wayer lányról szól és a barátnőjéről akik elmennek egy Bytheway koncertre és teljesen megváltozik az életük...Próbálok úgy írni hogy mindenki beleélhesse magát, és elhiggye, hogy ez akár vele is megtörténhet. Röviden és tömören ennyi, remélem tetszeni fog. Jó olvasást! :)
Ui.: Előre is elnézést a helyesírási hibákért! xd
Sziasztok! Ma végre létre hoztam az első blogomat ami a Bythewayről szól! Nagyon szeretem őket de szerintem ezzel nem vagyok egyedül ezért remélem sokan fogjátok követni a blogomat! A történet tartalmát is majd le fogom írni de egyenlőre még formálom az oldalt hogy mindenkinek elnyerje a tetszését. Szép napot nektek!